Nyugodt vasárnap délután. Orsi a konyhában főz valami istenit, az illatok már eljutottak ide és szinte érzem a kész étel ízét a számban. Én a tévét kapcsolgatom, majd megrendülten pillantok anyura, aki mellettem ül. Már egy ideje kedvesen mosolyogva néz rám. – Szépen…

Mielőtt elindultam volna kinéztem az ablakon. Láttam, hogy újra csak borult égbolt és köd vár rám. Rosszkedvűen mentem le az utcára. A szokásos út a villamosig és a szokásos téli szürkeség kísér – gondoltam. Az árnyékom beelőzött és nagyot nyújtózott a nedves…

Hülye hideg van így reggel, a hó se akar elolvadni. Az ember úgy bukdácsol a félig olvadt, félig újrafagyott hókásában, mint egy burleszkfilm szereplője. El kell jutni a villamosig, onnan már csak állni/ülni kell. Zene a fülbe, menetelés. Ugyanúgy botladozom, de már nem érdekel,…