Itt állok veled
a világ tetején
Most senki más nincs,
csak te meg én.

Tudod Angyalom,
Mintha évszázadok óta
Lenne a lelkem
Veled összefonódva

Ez a pár év együtt
Csodával volt tele,
De hitem szerint ez
Csak a történet eleje.

A mosolyodból látom,
Turkálsz a fejemben
Tudod már miért kell épp
Habognom, hebegnem

A célom tehát tudjuk
Meg is teszem nyomban
Elmondom hát szépen
Az okokat sorban.

Az első ok a szemed
Amiért nekem kell
Hogy míg lélegzem
Melletted kelljek fel

A mosolyod a másik
Amiből tudhatom
Hogy ahol Te vagy
Ott van az otthonom

A kezed is imádom.
A simogatásod
Megnyugtat, kisimít
Ellazít, mosolygok.

A szereteted érzem.
Ami nélkül bizony
Akárhogy igyekszünk
A szerelem csak viszony.

De a legszebb az egészben
Hogy hiszünk egymásban
És ettől lettünk jobbak
Ebben a hülye világban

Még sorolhatnám estig
Míg idefagy a lábam
Hogy még honnan tudom
Hogy te vagy társam

De nem húzom tovább
Inkább megkérdem végül:
Nemes Orsolya,
Hozzám jössz feleségül?