Én is szeretlek, azért kereslek
Az életem nem ajándékba adom
A tied volt mindig is, tudom...
Légy jobb mint én, bár ez nem nehéz
Tudd, hogy mihez kevés az ész
Hidd és mindig, de mindig tagadd le
Hogy nálam van a bölcsek őrült köve
Nézzünk egymás szemébe úgy
Hogy tudva tudjuk, nincs más kiút.
Ezen két élet össze van fonódva
Csapjuk le, ne ketyegjen a hülye óra
Ha hibázom - mert sokszor ezt teszem
Tőled halljam, hogy az idő végtelen
Hogy még nem ment el az eszem
Hisz kincseket markol két kezem
Légy nekem te a menny és a pokol
(A pokol élőbb, a mennyben béke honol)
Szeretlek, kereslek, megtalállak...
Hiszem, nem csupa szenny ez a század.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nemeske 2008.02.01. 18:30:43
azóta szép lassan változik minden, a körülmény, az érzés :)
Pyry 2008.02.01. 22:57:18
Benedic 2008.02.02. 00:19:26